Az angyal eljövetele
"Mi nem cserélünk defektes kerekeket. Hallottunk történeteket bajba jutott autósokról, akik éjféltájban robbannak le egy elhagyatott országúton, és kétségbeesetten fohászkodnak az éghez, hogy jöjjön valaki, aki megsegíti őket. Ekkor hirtelen feltűnik egy vadidegen, és megáll. Segít kicserélni a kereket, és a hálás autós úgy érzi, meghallgatta Isten. Úgy hiszitek, angyalok jelennek meg ilyenkor álruhában, és akkor is, ha karácsonykor ételt oszt valaki az éhezőknek és a reményvesztetteknek. Meglehet, olykor talán valóban mi hozzuk el így nektek az isteni kegyelmet, de többnyire nem efféle módon érintjük meg szívetek. Isten jótéteményei rendszerint kevésbé nyilvánvaló módon érkeznek. Úgy vélitek, tudjátok, miként működik a világ, de hogyan is tudhatnátok. Ehhez először magatokat kellene ismernetek, de a nagy feledésben valódi lényetekről is megfeledkeztetek.
Szeretnétek tudni, hogyan működik a világ?
Egyedül értetek van minden. Az összes esemény a nagy kozmikus hálóba van beleszőve, és valamennyi rezdülő szál egy másiknak válaszol. Isten, aki a hálót szőtte, átlátja művét, és ujját rajta tartja minden apró részleten. Nem fakadhatnak dalra úgy az angyalok, hogy fel ne derüljetek, és nem sírhattok úgy, hogy ne éreznénk meg. A mindenség együtt él, mozdul és lélegzik. Minden szitának az a rendeltetése, hogy megszűrjenek vele valamit. Isten mit akar kiszűrni? A tökéletlenséget. Ti bűnnek hívjátok, vagy karmának, de Isten szemében minden bűn, ami útjában áll a végtelen boldogságnak és szeretetnek. Isten egyedüli célja, hogy elhozza nektek a tökéletességet. És Ő csakugyan képes erre. Vannak világok, ahol betöltötte tervét, és nem engedte, hogy műve a teljességből kizökkenjen. A ti világotokban viszont furcsa játék folyik javában, amit bújócskának neveznek. A játékot magatok kezdtétek. Csakhogy választásotok elfeledtétek, s így siránkoztok bűneitek és szenvedésetek felett. Ám ha mélyen a lelketekbe néznétek, kibomlana a játék igazi arca előttetek. Mert e játék arról szól, hogy teremtővé váltok - szüntelenül önmagatok teremtitek. S a festék és az agyag kezetekben nem egyéb, mint az élmény és a tapasztalat. Az élmények ezernyi színben és árnyalatban záporoznak rátok, és lenyűgöznek benneteket. Nap mint nap újakra szomjazva ébredtek, s egyedül ez a vágy éltet mindőtöket. Ezért nem engedhettek sokáig a luxusnak, hogy megelégedjetek. Minden vég új kezdet csíráját hordozza a méhében. Értitek? Felismeritek? Ha igen, közel vagytok Istenhez és az Ő tervéhez.
Olykor mégis magatoknak kell kereket cserélnetek. Úgy vélitek talán, hogy egyszerűen meg kellene mutatnunk magunkat, hogy végre észhez térítsük az emberiséget. Csakhogy mi még senkinek sem jelentünk meg a magunk igazi valójában. Hogyan is tehettük volna, amikor soha el nem tűntünk? Vibrálásunk éppolyan szüntelen, mint az elektronoké vagy a kvarkoké. És mivel oly maradandóak vagyunk, akár a csillagok, a hosszú évezredeken át azt képzelték az emberek, hogy mi magunk vagyunk a csillagok.
A homályosulás bennetek ment végbe. Ezt hívjuk mi a nagy feledésnek. Elfeledkezvén magatokról oly sűrű ködbe burkolóztatok, hogy óhatatlanul el-feledtétek Istent, s mert mi Istenhez tartozunk, elfeledtetek bennünket is.
És mi mit tettünk szomorú hanyatlásotok alatt?
Mint mindig, figyeltünk. A gyerekek szeretetért és oltalomért epekednek, és ti felnőve is ezeket a dolgokat áhítjátok Istentől. Az angyalok arra vannak kijelölve, hogy szeressenek titeket. ( A szeretet természetünk része, úgyhogy nem kellett külön megbízni bennünket.) Nem ölthetünk hús-vér formát, hogy harcolva gyámolítsuk az embereket, oltalmunkat lelketekben érzitek. Mikor arra kérnek, hogy „hallgassatok a jobbik énetekre", akkor saját érzéseitek szavára figyelve bennünket hallotok meg. Az angyali befolyás nem kéri tőletek, hogy jók legyetek. Jónak lenni erkölcsi választás. Mi túl vagyunk az erkölcsiségen. Csak azt kérjük, legyetek éberek, és minél éberebbek vagytok, annál könnyebben nyilatkozik meg a jóság bennetek. Így bontakozik ki tehát az igazság és a szeretet. Az igazságot és a szeretetet harccal el nem érhetitek. A szeretet gyengéd, és éppúgy az igazság is az. Ha erőnek erejével igyekeztek szeretni valakit, akit valójában nem szívleltek, feszültséggel terhes rezgéseket keltetek, és mivel érzékeny szálak fűznek benneteket a finom világhoz, még ha nem is vagytok e világ létezéséről meggyőződve, észreveszitek magatok körül a valódi igazságot és bizalmat és szeretetet. Úgy óvunk benneteket, hogy élesítjük finomabb érzékeiteket. Abban segítenek nektek, hogy sorsdöntő döntéseket hozzatok, mielőtt valami fenyegető nagy baj következne be. Az igaz bizonyosság afelől, hogy kik vagytok valójában, mutatja meg a legmegbízhatóbban jelenlétünket. Nem kell vallásosnak lennetek ahhoz, hogy éberek legyetek. Minél éberebbek vagytok, annál gyorsabban ismeritek el létezésünket, és annál könnyebb lesz tőlünk segítséget kérnetek. Az őrangyalokat gyakran karddal a kezükben ábrázolják, mintha harcosok gyanánt küzdenénk értetek. A kard azonban jelkép, a lankadatlan figyelem jele. Amikor szellemünk kardját megélezzük, tudni fogjátok minden körülmények között, mikor mit tegyetek. Vágyhattok-e ennél jobb oltalomra?
Legmélyebb vágyunk, hogy elűzzük a tompaságot az elmétekből, és megélezzük figyelmeteket. Olykor álmokban jelenünk meg, olykor verőfényes napsütésben. Áraszthatunk Isteni fényt, mennyei illatot - vagy egyáltalán semmit. Hogy szilárdak vagyunk, vagy csak annak látszunk, puszta feltevés, hiszen kevés látnoknak volt merészsége hozzá, hogy előredőlve egy angyalt megérintsen. Ha az angyalok kedvük szerint feltűnhetnek, mint anyag vagy energia, akkor ti miért ne tehetnétek ugyanezt? Talán ti is képesek vagytok rá, hogy a világunkba belépjetek. De ehhez a fény gyermekeiként kellene magatokra tekintenetek. Lehetséges ez? Az emberi fejlődés rejtélyéből még szinte semmit fel nem fedtetek. Tulajdonképpen még maga a fejlődés is alig indult meg. Senki nem jövendölheti meg, milyen utat jár be a jövőben az emberi lélek. Képesek vagytok szárnyakat növeszteni, de egyúttal a kihalást kísértitek. Rátok vár a fény, de hívása nem parancs. Ha a fény a végzetetek, itt és most minden sugalmát muszáj követnetek. Ez annyit tesz, hogy lassan kell adnotok a ragaszkodást a káprázathoz, mely a fénytől távol tart benneteket. Hogy segítsen magatokra ismerni, Isten temérdek üzenetet küld nektek, a legfontosabb mégis az, hogy szabadítsátok meg magatokat a félelemtől. A félelem hatalmas, de semmi köze a fényhez. A félelem az elválásból született, és hogy az elválás sebeit begyógyítsátok, a félelem hangjaitól kell elfordulnotok. Az angyalok idejük javát a félelem eloszlatásának szentelik. Fáradozásuk sikerétől függ, sikerül-e nagyot ugrani előre a fejlődésben az emberiségnek. Szüntelenül létetek forrását igyekeztek megtalálni. Némelyek közületek ráeszmélnek erre, némelyek pedig nem. Megengedett a tudatlanság s a zűrzavar a fejetekben, hiszen a szerető anya is szemet huny gyermeke csínytevése felett. S mert az élet végtelenül értékes, ti is azok vagytok, válasszátok akármelyik utat. Ahogyan életetek nagy utazásához társakat kerestek, éppen úgy a lélek útján is vannak társaitok. Az angyalok temérdek módon lehetnek szövetségesetek - segítünk megteremteni az energiaformát, amit létre kívántok hozni, gyámolítunk benneteket fejlődésetekben, és megnyugtatjuk energiáitok háborgását, ha elér bizonyos kritikus szinteket. Nem vagyunk rokon lelkek, efféle társak csak más emberek lehetnek. Ha angyalok járnának a föld színén, és nemcsak mint vendégek látogatnának hozzátok, akkor az emberek a lélek síkján élnének. Éppen olyan tudatosan, amilyen tudatosan most az anyagi síkon léteztek. Egy ilyen fordulat hihetetlenül felgyorsítaná a lélek utazását, és ember milliárdokra volna befolyással. Akkor hát miért nem iparkodunk véghez vinni ezt az óriás változást? - kérdezhetnétek.
No de ki mondta, hogy nem próbálkozunk?"